Tél

Megjöttek a kollégáink, kaptunk képeslapot, megkóstoltuk a torinói csokik egyik fajtáját és így. Többen vagyunk a teremben, már nincs olyan csend, mint eddig, kezd a karácsonyi hangulat uralkodni rajtunk: karácsonyi zenét hallgatunk, kint hó van, hideg van , ha szél is van, akkor didergünk egy kicsit, mikor kimegyünk levegőzni...na. szóval szép az élet.
Didergés közben is mosolyogni kell :D. Csak akkor az is megtörténhet, hogy a hideg miatt ráfagy a mosoly az arcunkra:))

1 év

Nov. 19.én azt kellett volna írjam a blogba, hogy: húha, már van 1 év öregségem a cégnél:D
Csak akkor elfelejtettem, tehát most írom. Amúgy jelentéktelen. Mi az, 1 év :P
Akkor nem hittem azt, hogy olyan hamar el fog telni. De eltelt. Hamar.

mi is történt a héten...?
Szerdán újból beszéltünk telefonon az olaszokkal.
Csütörtökön volt Csengének a szülinapja:) Nőjjön nagyra:) és maradjon meg mindig vidámnak:).
Pénteken, vagyis tegnap jöttek haza kollégáink Olaszországból, hétfőn találkozunk velük, többen leszünk a teremben:)
Ma pedig eltelt a nap vásárlás, főzés, sütés, takarítás, satöbbivel. Már ahogy ez lenni szokott:)
És ma jött haza Apu Ippról, s ahogy Hunyadra ért, a hó is elkezdett hullni nagy pelyhekben. Igazi télies hangulat:) S aztán a blogokon kezdenek megjelenni az ilyen - olyan adventi, karácsonyi díszek, amiket én nagyon szeretek nézegetni...
kb ennyi mára..
Nagyon megszerettem Don Moen - At the foot of the cross című énekét. Köszi, Márta:)
És megnéztem a Love comes softly című filmet. Többször láttam, de még nem untam meg. Romantikus film:D, Janette Oke könyvét vették alapul.

Fák

Mindig mikor az állomásra mentem megláttam a kedvenc fáimat. És eszembe jutott, hogy bizony jó lenne őket lefényképezni. Csakhát vagy siettem vagy nem volt fényképezőgép nálam. Nade, most mikor hazajöttünk Temesvárról, lefényképeztem őket. A sötétben. Dermesztő hidegben.
Azért tetszenek, mert olyan csavarosak:D, mintha liánok lennének.

utam a munkahelyig. képekben is.

Élvezem a gyalogolást a munkahelyig. Kb. 15 perc. Először elmegyek egy iskola mellett. Kisebb gyerekek a szüleikkel, a nagyobbak egyedül, a barátaikkal vagy a kistestvérükkel igyekeznek az iskolába. Gyerekzsivaj. Aztán lemegyek a dombon. S már ott is van a liceum. Tinikkel van tele az út. Nekik már nem is kell hátizsák? Egy füzetbe írnak mindent? A lányok kicsípve, a fiúk vagánykodva lépnek be a kapun. Talán én, a hátizsákommal kisiskolásnak tűnök mellettük:P.
Aztán lejövök ezeken a lépcsőkön. (2 ilyen lépcsősorozat van )A lépcsők melletti domboldalon fák, színes levelek teszik szebbé a tájat. Majd átmegyek az úton, elhaladok a park mellett és megérkeztem.
Ma bementem a parkba készíteni pár fényképet. Minden egyes fűszálon dér volt. Hát nem csodálatos?

újság + könyv

Ma azt csináltam, hogy megvettem reggel az Adevărul újságot(1 RON). Éspedig azért, mert adtak hozzá egy könyvet ingyen:D. Ez az első kötet a 100 kötetes sorozatból. A második is ingyenes lesz, a jövő csütörtökön, de sietni kell megvásárolni, mert elfogy hamar. Annál az újságárusnál én voltam az utolsó, akinek még jutott könyv. A könyv címe: Notre Dame de Paris(Victor Hugo). Remélem sikerül a jövő csütörtökön is megkapni a könyvet...aztán, a többi könyv darabja 9,9 RON lesz, de így is olcsóbb, mint máshol. Szóval, ha érdekel, rohanjátok meg az újságárusokat csütörtökönként. Magyarul nem lehet olcsó, jó könyveket venni...?

Balázs bemutatása

Hazaértünk az este, ugyanis elvoltunk menve Temesvárra.

Vasárnap délután volt Balázs bemutatása,

s kivettem egy szabadnapot, mert nem nagyon lett volna mivel hazaérni Hunyadra vasárnap este gyüli után. S igy hétfőn elmentem az egyetemre és kivettem a diplomámat is, épp ideje már:)
Hát mit mondjak a temesvári kiruccanásról? Azt hogy nagyooooon jó volt. Jó volt együtt lenni és élvezni a ritka pillanatokat. Balázs egy gyönyörű kisfiú és hát teljesen elragadó, amikor kacag:) Anita szorgalmas nagylány, állandóan olvasni kellett neki, rekedésig és mintha látnám, hogy mikor megtanul olvasni, egész nap a könyveket fogja bújni. Dehát van kire hasonlítson, apja, anyja, nagynénik, nagybácsik, taták, mamák, mind könyvmolyok:)

Csenge pedig mindig kérdezte, hogy most kinek olvasol? Neki úgy kellett olvasni, hogy 2 mondat után hajtotta a lapot:) Nagyon örült, hogy evéskor a nagyasztal lett kinyitva, mert ilyenkor alá lehetett bújni. S tőle úgy búcsúztam, hogy olvastam Csipikét, miközben hintáztattam, s belealudt:) Boldog gyermekkor...
Hálás vagyok mindegyik családtagért:)

A halállal nem ér véget minden. Fontos tanulmányoznom a Bibliát, azért hogy ezt megtudjam magyarázni neki. És hogy alátámasszam azt amit mondok igeversekkel. Szerintem mostnagyon szüksége van Istenre. Házasságuk előtt azt mondta nekik a pap, hogy böjtöljenek 7 hónapig, s aztán menjenek hozzá gyónni. S mindjárt letelik a 7 hónap, nem böjtölt, nem mondta el azokat a bizonyos imákat, s szégyell menni a paphoz. Mondtam neki, hogy én Istenhez saját szavaimmal imádkozok. Isten az, aki a bűnöket megbocsájtja. Bölcsességre van szükségem. KELL Róla beszélnem. Többet. Sokkal, de sokkal többet.

nov.1