Nem vesztem el, még megvagyok, éldegélek:D . Csak mostanában sem időm, sem kedvem nem volt az írásra. Az elmúlt héten "szédületesen jól voltam":P, átmentem derék-, fog-,fej-, satöbbi- fájáson, de jó is, mert másképp elfelejteném megköszönni Istennek azt, hogy én ilyen egészséges vagyok, hogy csak nagy néha fáj valamim. Milyen nehéz is lehet azoknak, akiknek állandó fájdalomban van részük...
Szombaton volt egyik kolléganőmnek az esküvője. Megvoltam hívva a lagziba, de nem mentem. Viszont a polgári esküvőt nem akartam kihagyni, elmentem. Legalább megláttam én is, ki a mi polgármesterünk, legalábbis minimum még 2 hétig:)), ugyanis ő és egy másik személy maradt a versenyben. És ma itt láttuk a negyedben, ahogy sétált és válaszolt az emberek kérdéseire, meg ilyesmi. Hát na, érthető, nyerni akar.
De hol is maradtam.. az esküvőnél. Szóval, a polgári után rávettek, hogy menjek el a templomba is, mert vannak helyek a kocsikban. Úgyhogy beültem és elmentünk Ghelari-ra, mert abban a templomban volt az esküvő.

Szóval, láttam hogyan folyik le egy ortodox esküvő. A rituál után, a pap mondott nekik néhány jó dolgot, saját szavaival és ez szerintem sokkal jobb volt, mint az ami addig történt. Mondta, hogy a házasság szent, nem szabad beférkőzzön a bűn. A vőlegény nézzen úgy a feleségére, mint ahogy Ádám nézett Évára, mikor először meglátta, s a menyasszony nézzen úgy férjére, mint Éva nézett Ádámra. Meg ilyenek... :) Csak szegény ifjú párt sajnáltam, mert végig álltak(háttal nekünk), úgy kb. 1 órát.

A papnak is inkább a hátaközepét láttuk, mert ott olvasott valamiket az oltárnál. Mindenesetre érdekes volt. Ja, és rengeteget vetették a keresztet. Na, de a mi sorunk nem vetette a keresztet, ugyanis mellettem egy református kolléganőm ült, mellette pedig a hívő barátnőm. Lehet, hogy ateistáknak néztek minket:)), hogy még a keresztet sem vetjük. Na így volt.