Amikor Gyulafehérváron jártam

szeptember 29.-én

Ha valaki egynapos túrára indul, akkor bolond lenne magával vinni egy egész életre való útravalót. Akkor hát nem furcsa, hogy vannak, akik az elkövetkezendő huszonöt év összes aggodalmát magukkal hordják, és csodálkoznak, hogy az élet miért olyan nehéz? Arra vagyunk teremtve, hogy egy nap 24 órát éljünk. Nem többet. Nincs értelme ma a holnap problémáin rágódni.

Ha legközelebb azon kapod magad, hogy kezdesz kétségbe esni, tedd fel magadnak a következő kérdéseket:
“Elég levegőm van hogy lélegezzek? Mára elég ételem van?” (Ha a válasz “igen”, akkor jó irányba haladnak a dolgok!)
Gyakran figyelmen kívül hagyjuk a tényt hogy a legfontosabb szükségleteink ki vannak elégítve.

(Andrew Matthews – Élj vidáman!)

Nézegettem a nyári képeket

és eszembe jutott, hogy ide nem is tettem hegyi képeket.

Szóval, jön az utánpótlás:)

Voltunk a rokonság egy kis részével egy rövid időre, a Parâng hegységben.

Első nagyhátizsákcipelős túrám -már épp ideje volt kipróbálni :) 

(2012.08.31 - valahol a Parâng hegységben)

(2012.08.31 - Zöld Tó - Parâng hegység)

 

(2012.08.31 - Zöld Tó - Parâng hegység)

(2012.09.01 - Slivei Tó - Parâng hegység)

Rîmeţi kolostor, Segesvár, Szeben

Szóval, kirándulni voltam. Gondoltuk megállunk Gyulafehérváron is, meg Mediaşon is, de aztán végül csak a kolostornál álltunk meg. Megnéztük, szép, de aztán túrázni indultunk a Cheile Rîmeţi-be. Sütött a nap, de azért mégis elég hideg volt arrafele. De aztán a nagy gyaloglásban kimelegedtünk:) Sár volt, de ki bánta. Láttunk szép kis vagy nagy házakat, s ilyen mohával benőtt viskókat. De a fontos az, hogy volt TV-antenna! :) Na nem nekünk, mert nem volt időnk beülni TV-t nézni:P

Csobogó patak, félméteres avar, bizony ügyelni kellett hova lép az ember.

Élveztem ezt a gomba-követ:)

Mivel hamar sötétedik, Segesváron már a kivilágított városban sétáltunk.
S aztán egy ilyen kis aranyos panzióban leltünk szállásra, ahol ilyenek a bútorok:)

Vacsora egy pizzázóban, ahol itókának limonádét kértem. S kaptam is egy félliter kancsóban finom - finom limonádét.Vasárnap reggel egy parkban ettük meg a hazulrólhozottat, majd elindultunk napvilágnál is megnézni a várost.

Folytatás következik mikor a többiektől is megkapom a képeket. Ugyanis szombat estére lemerült a fényképezőgép akkuja, s nem vittem a töltőt.