Hála

Az a gondolat, hogy majd egyszer találkozhatok azzal a Jézussal,aki engem annyira szeretett, hogy képes volt meghalni minden bűnömért,

ó de jó!

S Ő még mindig szeret. És szeret. És szeret...
Felfoghatatlan, hogy hogyan volt Ő képes az emberek minden bűnét magára venni.
Hiszen engem egy egyszerű megbántódás, harag vagy ilyesmi is ki tud zökkenteni a "jó-létemből".
S ő milliók bűneit magára vette: minden hazugság, csalás, paráznaság, gyilkosság..., minden az ő vállaira nehezedett. Lehet, hogy mindez mellett, a testi fájdalom el is törpült?
Nehéz elképzelni, nehéz felfogni.
Ehhez hit kell.
Hála a hitért.

"Dicsőség neked!
Atyám szerelmes Fia
Életet adott nekem!"

künn és benn

A város, ahol néha az történik, hogy egy(vagy talán több is) utcán mókus szaladgál, vagy oroszlánordítás hallatszik (természetesen az állatkertből).
Vagy ahol a ruhákat kiterítik a tömbház melletti drótokra és ahol télen a járdán szánkoznak a gyerekek nagy ricsaj közepette.
Ahol a nyugdíjasok kivisznek egy-egy széket a parkoló mellé, beszélgetnek és élvezik a napsütést. Mindenkinek jár ugyanis egy darabka napsugár, nemcsak azoknak akiknek házuk, udvaruk van.
Ahol az utcákat majdnem mindenütt fák szegélyezik.
Ahol a szomszédok megkínálják egymást süteménnyel és pirostojással Húsvétkor (amikor a magyar es a román Húsvét nem esik egybe). És nemcsak akkor.

A városom.

a telefonon is takarítást végeztem :)

és néhány képre akadtam