Meteora, avagy "levegőben lebegő" (szeretem a magyar nyelvet :D )

Végre volt annyi időm ma délután, hogy összeszedjek még néhány képet.
A Meteorát is megnéztük.
10-en indultunk útnak egy péntek éjjel 12-kor. A vonattal. Athénból Kalambaka-ba. Vegyes társaság, különböző országokból Athénban tanuló Erasmus ösztöndíjas egyetemisták. Mint Rúben. Aztán ott voltam én is. A kakukktojás. Ja, azért volt egy helybeli egyetemista is, legalább ő tudott görögül. Amúgy ő sem ott született ott, hanem Albániában :)))
Naszóval, úgy történt, hogy a vonat indulása előtt valamivel sikerült jegyet venni a vonatra. Persze állójegyet, ami mellesleg nem olcsóbb, mint a rendes jegy :)). Ugyanis a vonat már dugig volt.  Na, azt találjátok ki, hova fér el 10 ember úgy, hogy azért egymás közelében legyenek, ne veszítsék el egymást. Miközben próbáltunk keresztülvergődni az egész vonaton, hogy győződjünk meg, nincsenek helyek, az albán-görög fickónak az az ötlete támadt, hogy menjünk az étkezdés vagonba. A szavakat tett követte, és ott  mi ugyan letelepedtünk, ki hova tudott. Ki az ajtó elé, ki egy pult alá, ki a földre. És ott "nem-aludtunk" 5 órán keresztül. Az éhes, szomjas emberek csak úgy ni léptek rajtunk keresztül, mikor valamit vásárolni akartak. Hát nem mondom, vicces volt:)) Kalandos, mindenesetre. De hát fiatalok vagyunk, kibírunk tán egy éjszakai utazást. Aztán hajnali 5-kor átszálltunk egy másik vonatra, ahol már voltak helyek, mert kevés embernek volt ugyanaz az úticélja, mint nekünk. Ugyanis még nem volt turistaszezon. De avval csak 1 órát mentünk, vagy még annyit sem, tehát nem volt ott pihenés, főleg hogy már kezdett virradni. S aztán végre megérkeztünk. Oké. De most mi legyen, ugyanis a hotelbe csak dél után fogadnak be. Dehát próba-szerencse, megkerestük a 2 csillagos hotelt, ahol lefoglaltuk a szobákat -(1 személyre 9 euró költség jutott, 1 éjszakára) és becsöngettünk. És mégegyszer. És mégegyszer. Már kezdtük azt hinni, hogy majd a szabad ég alatt fogunk aludni. Végre nagy álmosan kijött a recepciós. Mi, a  friss levegőn felfrissült 10 emberke, elmagyaráztuk neki, hogy szombat éjszakára foglaltunk szobákat, de legyen jó hozzánk és engedjen be a szobákba, ha üresek. Ő egy kicsit nehezen jött rá arra, hogy milyen nap is van, mind állította, hogy dehát még csak péntek van, mi meg állítottuk, hogy de bizony szombat :))
Aztán beengedett a szobákba. Tehát jegyezzétek meg jól, nem turistaszezonban kell szabadságra menni :D, ugyanis így sokkal jobb.
4-en elmentek aludni, 6-on pedig felkerekedtünk megnézni a környéket. A 2 napos kirándulás minden pillanatát ki akartuk használni. Aztán 11kor az összesen felkerekedtünk és elindultunk kolostorokat látni. Gyalog mentünk vagy 3 órát, a jó autóúton. Láttunk útközben 4 kolostort, de csak egybe mentünk be, a legnagyobbikba. Hát mondhatom gyönyörű tájak. Hihetetlen, hogy milyen sziklákra építkeztek...
Aztán visszafele már az erdőn keresztül mentünk vissza a faluba. És vasárnap is, a másik irányba, ugyancsak az erdőn keresztül mentünk-jöttünk. Jó volt. Szép volt. Érdekes volt. Társaság volt.

Sok helyet

összejártunk, íme néhány kép Athénről:

 az ókor szépségei

 járművek :)

 növényzet (ja, meg én is rajta vagyok)

athéni kisutcák (az Anafiotika negyedben)

Irány Athén :)

Bevallom, Athénba utazás előtt egyáltalán nem volt időm olvasni a város nevezetességeiről, vagy arról, hogy mit illik tudni a városról. Valahogy úgy volt, hogy szerdán benn ültem a munkában délután 7 óráig, hogy hagyjak rendet magam után, adjam át a munkát amit át kell adni, majd 9 órakor már a vonatot vártam, miközben esett az eső. S azon gondolkoztam, hogy mi is van hát most? Ja. Megyek nyaralni :D . Nem volt időm izgulni, ugyanis azokban a napokban összejött több minden, ami annál fontosabb volt.

Szóval felültem a vonatra, s reggel 6 óra körül Bukarestben voltam. Kitudakoltam, hogyan lehet eljutni a repülőtérre. Hát ugyancsak vonattal. Az első állomásnál letessékeltek és azt mondták, hogy arrább vár rám a mikrobusz, amelyik továbbvisz. Szóval jó korán ott voltam. Megérkeztem jól Athénba, megtaláltam a metrót is, és leszálltam ott ahol mondta Rúben, találkoztunk is 2 perc múlva.

Szóval megérkeztem. Athénban voltam.

A modern Athén hatalmas, kozmopolita jellegű város; az ókori Athén nagyhatalmú városállam, jelentős tudományos központ volt. Lakossága elővárosokkal együtt körülbelül 3,5 millió, ez Görögország lakosságának kb. 35%-a.

Nevét az ősi görög mitológiai városvédő istennőről Athénéről kapta.

Egy kis pihenő után, délután már jártunk is egyet a városban.

Láttam a Parlamentet (ami közöttünk legyen mondva, egyszerűbben néz ki, mint az itteni polgármesteri hivatal), aztán különböző múzeumokat, színházakat kívülről. Aztán elmentünk a Plaka negyedbe, sétálgattunk, felmentünk az Areopáguszra, s láttuk az Akropoliszt is kivilágítva.

Jó kezdés volt :)

Amúgy teljesen más most a Bibliában arról olvasni, hogy Pál apostol az Areopáguszon prédikált. Hiszen én is jártam ott, felmásztunk a sziklákra, megnéztük a naplementét, láttuk a várost. A várost most ugyan egy nagy tömbrengeteg jelenti, és hát biztos nem így nézett ki Pál apostol idejében..

Apostolok Cselekedetei 17

Pál Athénban. ¹⁶Amíg Pál Athénban várakozott rájuk, elszorult a szíve a bálvánnyal teli város láttára. ¹⁷A zsinagógában vitába szállt a zsidókkal és az istenfélőkkel, a fórumon pedig mindennap az éppen ott lévőkkel. ¹⁸Egy-két epikureus és sztoikus bölcselő vitatkozni kezdett  vele. Volt, aki így nyilatkozott: "Ugyan mit akar ez a szószátyár mondani?" Mások pedig: "Új istenek hirdetőjének látszik." Jézust és a föltámadást hirdette ugyanis nekik. ¹⁹Erre aztán az Areopáguszra vezették, és megkérdezték tőle: "Megtudhatnánk, mi az az új tanítás, amelyet hirdetsz? ²⁰Valami különös dolgot hallunk ugyanis tőled. Ezért hát tudni akarjuk, miről van szó." ²¹Az athéniak mind, meg az ott időző idegenek ugyanis nem töltötték mással idejüket, mint újdonságok elbeszélésével vagy meghallgatásával.

Pál beszéde. ²²Így aztán Pál az Areopágusz közepén szólásra emelkedett: "Athéni férfiak! Látom, hogy minden szempontból nagyon vallásos emberek vagytok. ²³Amint ugyanis körbejárva megtekintettem szentélyeiteket, olyan oltárra akadtam, amelyen ez a fölírás állott: az ismeretlen istennek. Nos, hát én ezt hirdetem nektek, akit ti ismeretlenül is tiszteltek. ²⁴A világot és minden benne lévő dolgot teremtő Isten nem lakik kézzel épített templomokban, hiszen ő a mennynek és földnek Ura. ²⁵Semmiben sem szorul emberi kéz szolgálatára, hiszen ő ad mindenkinek életet, leheletet, mindent. ²⁶Ő telepítette le az egy őstől származó emberi nemet az egész föld színén, s megszabta ittlakásuk pontos idejét és határát. ²⁷S mindezt azért, hogy keressék Istent, hátha rátalálnak, míg utána tapogatóznak, hiszen nincs messze egyikünktől sem. ²⁸Benne élünk, mozgunk és vagyunk, amint ezt már egyik-másik költőtök is megmondta: ²⁹az ő fiai vagyunk. Ha tehát az Isten fiai vagyunk, nem szabad azt gondolnunk, hogy az istenség emberi művészettel és tervek szerint formált aranyhoz, ezüsthöz vagy kőhöz hasonló. ³⁰Isten eddig szemet hunyt a tudatlanság ideje fölött, most azonban tudomására hozza az embereknek, hogy mindenhol mindenkinek meg kell térnie.  ³¹Kiszemelt ugyanis egy napot, amelyen igazságos ítéletet ül majd a világ fölött egy arra rendelt férfi által. Erről mindenkinek bizonyítékot nyújtott azzal, hogy föltámasztotta őt holtából."

³²A halottak föltámadásának hallatára némelyek gúnyolódni kezdtek, mások meg azt mondták: "Erről majd még máskor is meghallgatunk téged." ³³Pál erre eltávozott közülük. ³⁴Néhányan mégis csatlakoztak hozzá, és hívők lettek. Ezek között van Dénes, az Areopágusz tagja, egy Damarisz nevű asszony és még egypáran. 

És itt van egy kis rosszul filmezett (én vagyok a ludas) Athén-darabka, az Areopáguszról. Legeslegelején félig-meddig látszik az Akropolisz, majd pedig a Lycabettus-hegyet közelítettem meg.

Útibeszámoló

Hát igen. Nekem már nagyjából lejárt a nyári szabadságom. E kirándulás ideje alatt, igénybe vettem repülőt, vonatot, hajót, buszt, metrót, villamost, mikrobuszt, autót, szóval igen változatos járműveket. Volt túrázás a sziklák melletti erdőkben, fürdés a tengerben, csend a napsütésben, séta a hétágra sütő athéni nap alatt, miközben próbáltam viszaidézni a múltat és elképzelni, hogyan is nézhettek ki a most romokban álló, de még mindig varázslatos épületek. És abból is kaphattam kóstolót, hogyan érezheti magát egy analfabéta ember. Igen. És őszintén szólva, a fizika órákon tanult kacifántos betűk sem igazán segítettek abban, hogy kiolvassam, avagy megértsem hogy mi van kiírva a táblákra.

De. Ez csak izgalmassá tette a dolgokat.

Szóval. Útibeszámoló.  Mindig szerettem olvasni az ilyesmiket, hisz ezáltal az ember szépséges helyeken fordul meg képzeletben. Ami jobb mint a semmi, ugye.

S aki még nem jött volna rá, Görögországban voltam nyaralni. S az egész Görögországban tudjátok mi tetszett a legjobban? haha. Az hogy találkozhattam a 3 hónapja nem látott öcsémmel :D

Tulajdonképpen nem is tudom mit fogok ide írni, s mikor  - de ha már Athén, akkor Akropolisz. 

Szép volt az első estén sétálni a hegy alatt, hallgatni az utcai zenészeket és ezt látni.

Történelem.

"A történelem latin neve, a historia a görög ιστορία szóból származik, ami a hisztorein („kutatni, kérdezősködni”) főnevesülése, szó szerinti jelentése: „kikutatott tudás, elbeszélés, beszámoló” (ugyancsak az alapigéből képzett nomen agentis a hisztór, jelentése: „bölcs”, „szemtanú”, „bíró”)."
(http://hu.wikipedia.org/)

A képek

Ezúttal Zürichen kívül 2 másik városban is jártam: Solothurnban és Zugban. Meglátogattuk a  klienseinket, új embereket ismertünk meg, megmutatták hol és hogyan dolgoznak, valamint elvittek sétálni is a városba  :D
íme néhány kép a városokról (mindkettő szép. mint amúgy minden város ebben az országban, ahol jártam)