Pista bá

Visszatérek Pista bácsira...
Közel lakott hozzánk, Apu nagyon sokszor volt nála. Meg is hagyta Pista bácsi hogy Anyu meg Ilonka néni menjenek majd segíteni főzni, ha ő meghal, Apu meg mások a gyüliből menjenek sírt ásni, meg minden. A felesége, lánya és családja nem hívők, románok, de azt mondták, minden úgy lesz ahogy Pista bácsi akarta, hívők temessék el. Ma volt a virrasztó és pont úgy esett, hogy ma kellett jöjjön Máté testvér Hunyadra, és pont jó, hogy Sanyi bácsi is hazajött, mert így volt pap is, kántor is:)
Mi elkezdtük a programot, 2 nyelven. Egy kis idő múlva jöttek egy páran, ortodox pappal, mert volt egy másik halott is a kápolnában.Akkor mi befejeztük és megengedtük a papnak, hogy mondja el amit akar. S ott énekelt, jó hangja volt. S mivel egy páran közülünk ismerték az egyik éneket, elkezdtek énekelni vele . A kis fiatal pap, biztos jól meglepődött, de remélem nem haragudott. Hamar befejezte, kevesen is voltak, s mikor elmentek, akkor Máté testvér még beszélt románul. Evangélizált:) S ott volt egy licis osztálytársnőmnek az édesanyja is, aki ugyanabban a tömbházban lakik. S ez a néni mondta régebben, meg egy másik osztálytársamnak az édesanyja is, hogy sokszor látták a családunkat, amint vasárnaponként gyülekezetbe mentünk. S hogy ez milyen szép:) Örültem, hogy most legalább belehallgathatott abba, hogy nálunk kb milyenek az istentiszteletek.
Hát igen, Pista bácsi is mindig az ablakban ült olyankor, amikor tudta, hogy el kell haladjunk a tömbház mellett, mert megyünk imaházba. És akkor mi mindig felnéztünk a 8. emeleti ablakra és integettünk. Most már nem lesz kinek integetni...